Halálra táncoltatott lány – Bemutató

halalra.jpg

Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulóján idén egy különleges bemutatóval emlékezhetünk meg a neves íróról.

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a „Halálra táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.

A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre.

A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról: „Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”

Táncosok:
Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni

Szereposztás:
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester: Berecz István

Zenekar:
Horváth Balázs – hegedű
Deáky Márton – szaxofon
Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa
Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz
Csurkulya József – cimbalom

Munkatársak:
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István
Fotó: Fürjes Viktória

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter.

Támogatók: EMMI, Csoóri Sándor Alap

Jegyvásárlás: https://nemzetitancszinhaz.jegy.hu/.../bemutato.../727049

CSOÓRI  SZALON a Petőfi Irodalmi Múzeumban

korniss.jpg

Vendég: Korniss Péter fotográfus.

Kolozsvárról érkezett a magyar fővárosba, hogy ide varázsoljon egy otthonról hozott titokzatos világot. 1956-ban jogi hallgatóként az egyetem forradalmi bizottságának tagja volt, s bizony emiatt ki is zárták onnan, a mi nagy szerencsénkre, hisz mennyivel szegényebbek lennénk az ő képi világa nélkül! Az életműve mellett van még egy különlegessége: a hűsége. Ez a munkáján túl, természetesen kiterjed a családjára és a barátaira. Ilyen szálak kötötték Csoóri Sándorhoz is, aki nemcsak „alanya” volt, hanem a munkájában társa, és sok évtizeden keresztül a barátja.

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Időpont: 2020. március 19., csütörtök, 18:30–20:00

Helyszín: Károlyi utca 16., Budapest, 1053

Facebook: https://www.facebook.com/events/1221922664673622/?active_tab=about

A Nomád Nemzedék Alapítvány programja.

CSOÓRI  SZALON a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

 

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

 

Vendégünk Illyés Mária művészettörténész. Nálunk, magyaroknál a művészettörténészek nagy alakjai között ott vannak az igazi tudással felvértezett, okos nők is. Gondoljunk csak Supka Magdolnára vagy Dávid Katalinra. Illyés Mária is ebbe a sorba tartozik. Az ő kiválasztott területe a 19. és 20. századi magyar és európai művészet volt. Mindemellett, Édesanyja Kozmutza Flóra halála után, átvette Édesapja, Illyés Gyula életművének gondozását, hagyatékának feldolgozását, s teszi mai napig. Csoóri Sándort már az ötvenes években ismerte – még szinte gyermekként – s a költő haláláig rendszeres kapcsolatban voltak vele, férjével, Kodolányi Gyulával együtt. Erről beszél és mesél felidézett emlékeiből. Édesapjáról, Édesanyjáról, a sok-sok barátról, a politikai és az irodalmi életről.

 

 

Szeretettel várjuk 2020. február 20-án, 18.30h-ra a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Károlyi utca, 16) dísztermébe.

Páva Klub a Petőfi Irodalmi Múzeumban

páva.jpg

Szeretettel hívjuk és várjuk a havonta jelentkező Páva Klubunkba, Csoóri Sándor szavaival:

 

Vendégünk: Berecz István, aki úgy mellékesen, képzettsége szerint dr. Berecz István.

Kétszeres Aranysarkantyús táncos, az első, 2012-es Fölszállott a páva szólótánc kategóriájának győztese. Több kontinens, legalább húsz országába vitte el hírünket táncainkkal, muzsikánkkal!

Manapság nem szeretik, ha az embert a felmenőihez is mérik, de Berecz István csak nem haragszik meg amiatt, hogy felemlegetjük a néptáncos Édesanyát vagy a mesemondó Édesapát, akiknek méltó követőjévé vált!

Meghívott vendégeivel, barátaival magyar férfitáncokat mutatnak be, illő magyarázattal!

 

Időpont: 2020. február 13, 18.00 óra

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum. 1053. Károlyi u. 16, Díszterem.

Sztorik, emlékek, gondolatok Csoóri Sándorról – Csoóri Szalon

a Petőfi Irodalmi Múzeumban

fortepan_138785.jpg

A Liszt Ferenc téri Könyvklub, az első budapesti táncház 1972. május 6-án. Balról Korniss Péter fotográfus, Novák Ferenc koreográfus, Borbély Jolán etnográfus, Csoóri Sándor költő. Forrás: Fortepan

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Húsz beszélgetést rögzítettünk filmre, húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítjük, majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be azt a korszakot, amelyben éltünk.

Mai vendégünk Novák Ferenc Tata, akit egy ország szeret és tisztel. Mit egy ország? Az egész Kárpát-medence! Csoóri Sándorral, egy diákcsere alkalmával találkozott Szamosújváron. Ez a barátság egészen a kétezer tízes évek derekáig tartott. Egyikük néprajzosként a koreográfusi, rendezői és etnográfusi pályát választotta, másikuk az irodalom és a filmek világát, örökös aggódással figyelve sorskérdéseinkre. Mindketten féltették a magyar kultúrát, mint egy ritka madarat, amelyiknek túl kellett élnie az ellene indított támadásokat!

Szeretettel várjuk 2019. december 10-én, 18.30h-ra a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Károlyi utca, 16) dísztermébe.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze Kurucz Károlynénak a 06 20 368-0250-es telefonszámon és a karolyne.kurucz@mtva.hu e-mail címen.

Dátum: 

2019. december 10. 18.30

Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem

csnemzeti.png

2019. december 15. 19 óra 30 perc (Bemutató)

„...én láttam a világot”

Csoóri Sándor versei szülőföldről, szerelemről és a nemzet iránt érzett felelősségről

A költő verseit megszólaltatja:

Bálint Márta
Kossuth-díjas színművész
és

Rátóti Zoltán
Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művész

További részletek:

https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2019/11/en-lattam-a-vilagot?fbclid=IwAR30vGn-fex5C-CuJEiWvRt9KJBDxNkpE4R0qnkq7WbI3_wTwvfWdiBTKo4#.XegJ-3BdC1s.facebook

CSOÓRI  SZALON

a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti személyiségre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Húsz beszélgetést rögzítettünk filmre, húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítjük, majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be a korszakot, amelyben éltünk.

Mai vendégünk Duray Miklós, a felvidéki magyar ügyek egyik legkövetkezetesebb harcosa. Több mint ötven éven át, a hatvanas évek közepétől állt kapcsolatban, barátságban Csoóri Sándorral. Ő pozsonyi magyarként tette a dolgát, s mint köztudott, a hivatalos csehszlovák szervek kétszer is börtönnel jutalmazták konok következetességét. Közös gondolkodásuk egyik legszebb példája az az Előszó, amelyet Csoóri Sándor írt Duray Miklós, nagy port kavart, Kutyaszorító című könyvéhez. Mindketten megkapták a jól megérdemelt büntetésüket 1983-ban.

Szeretettel várjuk 2019. november 21-én, 18.30h-ra a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Károlyi utca, 16) dísztermébe.

Csoóri est meghívó.jpg

Szeptember 16-án, a Várkert Irodalom Aposztróf estjeinek szezonkezdése a XX. századi magyar irodalom egyik kulcsfontosságú szerzőjének bemutatásával indul. A beszélgetős, zenés-irodalmi előadás középpontjába Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró kerül. Csoóri pályája 1953-ban indul, s Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.”

Milyen a Csoóri-vers? Miképp jelenik meg munkásságában népköltészeti és történelmi hagyomány, s hogyan olvassuk esszéit? Miképp lehet ezt a páratlan életművet a legfiatalabb generációhoz közel hozni? Az est két részében kortársakkal és irodalmár barátokkal beszélgetünk Csoóri Sándor életművéről, és megidézzük a Párbeszéd sötétben című előadást, amit Vecsei H. Miklós Junior Prima-díjas színművész alkotótársaival hozott létre, vallva: „az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben”.

Közreműködők:

Vecsei H. Miklós
Kiss Flóra (Quimby, Subtones)
Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz)
Novai Gábor (Mörk)
Frimmel Jakab (Abel Label)

További információ: https://varkertbazar.hu/esemenyek/aposztrof-csoori-sandor-est

Aposztróf – Csoóri Sándor-est