Produkcióink

Művészeti produkcióink meghatározó részét Csoóri Sándor költői és esszéírói életműve, valamint szellemi öröksége inspirálja. Versei, gondolatai és a magyar kultúráról vallott szemlélete színházi, zenei és összművészeti alkotásokban szólal meg újra.

Célunk nem csupán az életmű megőrzése, hanem annak továbbgondolása és kortárs művészeti formákban történő megszólaltatása – úgy, hogy Csoóri Sándor gondolatai és költészete a mai közönség, különösen az újabb nemzedékek számára is élő kulturális élménnyé váljanak.

Színpadi produkciók

A lélek realizmusa

Csoóri Sándor versei és esszéi nyomán

Csoóri Sándor költészetéből és esszéiből építkező színpadi produkció, amely az életmű meghatározó gondolatait és kérdéseit a szöveg, a népzene és a néptánc találkozásában szólaltatja meg. Az előadás Csoóri Sándor szellemi örökségét a népművészet nyelvén viszi közel a mai közönséghez.

Halálra táncoltatott leány

balladajáték

Csoóri Sándor műve alapján, Novák Péter rendezésében készült előadás, amely a magyar világot a népművészet eszközeivel, a zene, a tánc, a színház és a látvány egységében idézi meg. A produkció Csoóri Sándor balladáját kortárs színpadi nyelven mutatja be.

...én láttam a világot

Csoóri Sándor verseiből

Csoóri Sándor szülőföldről, szerelemről és a nemzet iránt érzett felelősségről szóló verseiből született előadás. Költészetét Bálint Márta és Rátóti Zoltán tolmácsolásában, Komáromi Márton hegedűjátékával ismerheti meg a közönség. Az est rendező-szerkesztője Rátóti Zoltán.

Csillagkapu

gyermekelőadás

Csoóri Sándor játékos, humorral és ritmussal teli gyermekverseiből született zenés színpadi előadás, amely a költészetet a zene és a népművészet világán keresztül viszi közel a gyerekekhez. A produkció játékmestere Novák Péter, aki a közönséget is bevonva teremti meg a versek játékos, eleven világát.

Varázsfurulya

Mozart Varázsfuvola című operája nyomán

Novák Péter rendezésében Mozart klasszikus története sajátos, kortárs színpadi világban születik újjá. A néptáncot, a népzenét és a klasszikus zenei hagyományt ötvöző előadás a szerelemről, a családi és emberi kapcsolatokról, valamint a múlthoz és kulturális örökségünkhöz fűződő viszonyunkról mesél.

Zenei és koncertszínházi produkciók

Párbeszéd, sötétben

koncertszínház Csoóri Sándor verseiből

Csoóri Sándor költészetéből inspirálódó koncertszínházi előadás, amely Vecsei H. Miklós művészi koncepciója alapján született. Vers, zene és színház különleges párbeszédében Csoóri gondolati és érzelmi világa kortárs művészeti nyelven szólal meg, új találkozási pontot teremtve költészet és zene között.

QJÚB, a kocka kibontása

koncertszínház Csoóri Sándor és Pilinszky János műveiből

A Vecsei H. Miklós által megálmodott és rendezett koncertszínházi előadás Csoóri Sándor és Pilinszky János életművéből építkezik. A költészet, az élő zene, a színház, a vetített látvány és a fényművészet találkozásából születő produkció kortárs művészeti nyelven szólaltatja meg a két költő gondolati és szellemi világát.

Kulturális programok

Páva Klub

népzenei és néptáncos közösségi programsorozat

A Páva Klub a magyar népzene, néptánc és népi kultúra élő közösségi tere, ahol a hagyomány nem színpadi emlékként, hanem átélhető és továbbadható kulturális örökségként jelenik meg. A programsorozat házigazdája Berecz István, aki zenészeket, táncosokat, alkotókat és a népi kultúra iránt érdeklődő közönséget hív közös találkozásra.

Csoóri-szalon

irodalmi és zenei programsorozat Vecsei H. Miklóssal

A Csoóri-szalon Csoóri Sándor költői és gondolkodói örökségét kortárs alkotók közreműködésével szólaltatja meg. A Vecsei H. Miklós vezetésével létrejött sorozat vendégei Csoóri egy-egy versét, gondolatát vagy esszérészletét zenésítik meg, majd az alkotói folyamatról és az életműhöz fűződő személyes kapcsolatukról beszélgetnek. Az évek során a magyar zenei és színházi élet számos fiatal, meghatározó alkotója kapcsolódott a programhoz.

Kutatás és kulturális örökség

A székelyek eredete

tudományos előadás

Dr. Hakan Aydemir török nyelvész előadása a székelység eredetének kérdését és keleti kapcsolatait vizsgálja a történeti nyelvészet módszereivel. Kutatásában kínai írott forrásokat, népneveket, történeti és földrajzi adatokat elemezve követi végig a székelység feltételezett korai történetét Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig. Az előadás Dr. Csáki Éva nyelvész-turkológus közreműködésével valósult meg.