SAJTÓMEGJELENÉSEK
Interjú Vecsei H. Miklóssal 2022.02.23.
https://magyarmezsgye.hu/hianyoznak-vilagunkbol-a-hidemberek
A népszerű színművész, Vecsei H. Miklós és művésztársai Csoóri Sándor munkássága előtt tisztelegve hoztak létre koncertszínházi előadást, melyet a közeljövőben Vácon, Nyíregyházán és Budapesten is bemutatnak.
Koncertszínház Csoóri Sándor életműve alapján 2021.09.17.
Ha koncertszínház, akkor itt, Sepsiszentgyörgyön elsőre a Tesztoszteron Zenei Alakulat fellépései jutnak eszünkbe, de ha Csoóri Sándor életműve alapján készült az előadás, akkor ez mégiscsak más lehet. Vecsei H. Miklós fiatal budapesti színművész neve sem közismert Háromszéken, tehát inkább a kíváncsiság sarkallt, mint a nagy élmények reménye, amikor szeptember 8-án este betértünk a Párbeszéd sötétben című előadásra.
https://www.3szek.ro/load/cikk/144343/lelekhangok-koncertszinhaz-csoori-sandor-eletmuve-alapjan
Párbeszéd sötétben kritika 2021.06.16.
Az este Vecsei H. Miklós és csapata koncertszínházi előadásának premierjével zárult. Csoóri Sándor életművéből állítottak össze mozaikot, aminek kirajzolódó képe iránymutatásként szolgált az egymáshoz való közeledésben. Az ilyen jellegű előadásokat receptre kéne felírni. Az egész társadalomnak. Színpadon randevúzott zene és irodalom, aminek intim hangulata minden nézőre másképp hatott. Többször lestem a környezetemben ülők arcát, és mindenkin boldog szomorúságot láttam.
SZOKTÁK MONDANI, HOGY A VÁROSMAJOR BUDA EGYIK TÜDEJE. MOST EMBEREK SZÁZAI LÉLEGEZHETTEK FEL EGY FELDOLGOZÁSRA VÁRÓ KORSZAK UTÁN. A COVID TELE UTÁN ELHOZTÁK A FÉNYT A KORA NYÁRI ESTÉBE.
Szükség van olyan előadásokra, amelyek nem konkrét történetekben mesélnek, hanem érzéseket adnak és generálnak. A csapat profin játszott a dallamokkal, a nézők szívének billentyűjét is pengették. A vizuális világ, amelyet a videóval teremtettek, olyan pszichedelikusan hatott a lélekre, ami könnyebben lehetővé tette, hogy a szöveg és a dallam át tudja törni a tudat kőfalát.
A frissen bemutatott darabban (...) profin és játékosan dobálták össze a dallamokat, a végeredmény egyben lenyűgöző, de külön dalonként is bőven megállnák a helyüket.
Várni a teljes kiüresedésre – talán ez mindennek a nyitja. Előkészíteni a bukást, mint valami merényletet – ez mindennek a kezdete. Le kell számolni a fájdalommal is, mert a fájdalom megalkuvás. Odaláncolja az embert ahhoz, amit nem tud végrehajtani, megváltoztatni, elrendezni. (Csoóri Sándor: Párbeszéd, sötétben)
-
index.hu, Korcsmáros Felícia
Ahol kibukik a politikai rendszer minden bornírtsága…
1979-ben és ’80-ban keletkezett, Csoóri Sándorral kapcsolatos Napi Operatív Információs Jelentések gyűjteménye és feldolgozása. A kötet vastagsága jól mutatja, hogy a rendszer mekkora energiát fektetett abba, hogy megfigyelje és kövesse a költő kapcsolatait, találkozásait és kijelentéseit. Az 584 oldalon feldogozott 260 dokumentum tényleg sokmindent elárul arról, hogy mi történt Csoórival ebben a két évben, s azt is egészen pontosan körülírja, hogy mi miatt aggódott a hatalom. Mondjuk, előbbire nézve elég fura, hogy a költő életének a most feldolgozott két évét bikkfanyelven írt és a csatlakozó, tudományos igényű jegyzetekből ismerjük meg.
Egy egészen elképesztően bornírt világról mesél az A megfigyelt ember című kötet, Csoóri és a vele együtt gondolkodók céljai és törekvései sokkal inkább természetes, emberi törekvések voltak, mint politikaiak, legyen szó, nyelvről, kultúráról, határon túli magyarokról, az általuk forszírozott kérdések elsősorban emberiek. Ezért is lehet az a ma már sokak számára meglepő alaphelyzet, hogy azok, akik a rendszerváltás után egymás ádáz ellenfelei lettek, akkoriban még nagyon is összetartottak és összetartoztak. Nem a különbözőségük és színességük volt a fontos, hanem az, ami összekötötte őket. Volt „valami”, aminek ellenében, a józan ész nevében összetartoztak és összetartottak.
Teljes cikk: https://librarius.hu/2020/04/20/napi-operativ-informacios-jelentesek/
A MEGFIGYELT EMBER CÍMŰ KÖTET
Így hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára – gondolatok a 90 éve született költőről
Manapság hívei és ellenfelei egyaránt valamiféle nemzeti, Erdélyt szerető, mélymagyar prófétaként tekintenek a kilencven évvel ezelőtt született, 2016-ban elhunyt Csoóri Sándorra. Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve e leegyszerűsített képnél sokkal izgalmasabb portrét rajzol. Hogyan hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára? Miként hozhatja közelebb hozzánk metaforikus nyelve a környezetvédelem ügyét? Mit tanulhatna a magyar baloldal a makacsul jobbra sorolt alkotótól? Esszé a 20. századi magyar költészet és a népi mozgalom szoborrá merevedett jeles alakjáról.
Teljes cikk:
https://www.valaszonline.hu/2020/02/03/csoori-sandor-90-papp-istvan-essze/
Kő csikorgott a lába alatt – MA LENNE KILENCVENÉVES CSOÓRI SÁNDOR ÍRÓ, KÖLTŐ, IRODALOMSZERVEZŐ
Soha nem találkoztam nála szebb szavú, szívélyesebb, sokoldalúbb, főképp bölcsebb írástudóval. Nemzetféltő indulatát inkább versekbe, nagyívű esszékbe, szociográfiákba és forgatókönyvekbe, nem utolsósorban társadalom- és irodalomszervező munkáiba öntötte. Ezért közölte róla Szakolczay Lajos író-szerkesztő: „Zrínyi kezéből vette ki a kardot.”
Teljes cikk: https://magyarnemzet.hu/kultura/ko-csikorgott-a-laba-alatt-7735175/
Költészet, szabadság, Csoóri Sándor - Író, költő, szerkesztő, rendszerváltó, radikális szabadságharcos, a nemzet lelkiismerete. Csoóri Sándor ma lenne kilencvenéves.
Az 1930-ban Zámolyon született költő elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1942-ben az Országos Falusi Tehetségkutató Intézet révén középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban folytathatta. 1950-ben a Pápai Néplapnál dolgozott, mint újságíró, később a Veszprém megyei Népújság alkalmazottja. 1951-52-ben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon tanult a fővárosban az Egyetemi Orosz Intézetben. 1953-ban egyszere tizennégy verset publikált a Csillagban és az Irodalmi Újságban, ekkor figyelt fel költészetére a korabeli kritika. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársaként dolgozott. 1954-ben adták ki első kötetét Felröppen a madár címmel, majd ugyanebben az évben József Attila-díjban részesült. 1955-56-ban az Új Hang versrovatát szerkesztette. 1957-58-ban a Lakatosipari Vállalat tisztviselőjeként tevékenykedett. 1962-63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja. A ’80-as évektől a politikai ellenzék egyik meghatározó irányítója, nevéhez kötődik a monori és a lakiteleki tanácskozás előkészítése.
1930. február 3: Csoóri Sándor születése
„A halál csak a rossz költők művét fejezi be. A nagy költőké befejezetlen marad, s azokat végül az egész nemzet szellemében az utódoknak kell befejezniük.” – hangzik most, 2020-ban a halhatatlan érvényű tanítás, mely a költő, próza- és esszéíró Csoóri Sándorra, kitől imént idézett gondolat származik, többszörösen igaz: alkotásai és az elszakított országrészekért, a nemzeti öntudat erősítéséért véghezvitt tettei ma is magyarság összetartó erőinek szimbólumai.
Ma van 90. évfordulója, hogy Csoóri Sándor és Csoóri Julianna gyermekeként, földműves családban, 1930. február 3-án, a nyugat-dunántúli Zámolyon, megszületett Csoóri Sándor. Nővérét Csoóri Juliannának hívták. Elemi tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével 1942-ben Pápára került középiskolába, s 1950-ben itt, a Református Kollégiumban érettségizett.
Teljes cikk: https://mki.gov.hu/hu/hirek/1930-februar-3-csoori-sandor-szuletese